Ezeken a csendes magányos szombat délelőttökön csak ülök és élvezem a semmit. Hogy nem kell rohannom, hogy gőzölög a kávé az ágy mellett, én pedig a meleg takaró alatt csak hagyom, hogy a lábam és a gerincem nyújtózzon, mint a macska, amikor a hátát az égnek mereszti. És nem csinálok semmit. Csak jönnek és mennek a gondolatok a fejemben, nem foglalkozom velük, engedem őket tovább. Néha elmerengek, milyen volt amikor ketten voltunk. Reggel még csak ki sem keltem az ágyból, te voltál a kávé-felelős legtöbbször és én csak annak finom illatára, lassan, komótosan nyitottam a szemeimet, miközben az ágyon ülő combjaidra húztam magam és szorosan átöleltem azokat. Közben gyerekes ásítással vegyes nyavalygást hallatva, miért van már reggel. Aztán Te homlokon pusziltál és felfoghatatlan energiával indultál neki a Te kedvenc szombatodnak. 10 percen belül az ajtóban mosolyogva kérdezted mit kérek, majd eltűntél pár órára a nyüzsgő piaci fergetegben. Pontosan tudom, hogyan zajlott ez a pár óra, néha elkísértelek ugyanis. Izgatottan válogattál a zöldségek, gyümölcsök között, hosszasan viccelődtél a hentesnél, míg kiválasztottátok a húst, és elbeszélgettél az öreg nénivel, aki a mandulát-diót árulja hátul a kis asztalkán. Tudom, hogy óriás „jattot” is adtál néha, ha közel a záráshoz úgy láttad nem adta még el a portéka nagy részét, ilyenkor ugyanis nem jött össze neki a napi asztal bérlet. Hát kiegészítetted. Aztán teli kosarakkal, zacskókkal vetted uralmad alá a konyhát és boldogan pakolásztad ki a zsákmányt azt ecsetelve mi finomat főzöl, főzünk majd belőle és a piaci sztorikat. Mindez idő alatt én csak voltam. Úsztam a szombat nyugalmában, kortyolgattam a meleg nedűt, nyomogattam valami készüléket vagy az épp aktuális könyvemet olvasgattam. Lágy zene szólt mögötte. És azt hittem, ez már mindig így lesz.
Ma is ilyen a szombat. Csak Te hiányzol belőle. A mosoly hiányzik belőle. Hát nem baj. Lassan kikászálódom és kimegyek a konyhába. Kiteszek mindent a pultra tojásokat, friss paradicsomot, kenyeret. És csak azért is. Nélküled is. Élek.
/photo: instasleepmintmelts.com/
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.